Érdekes ajánlatok

Facebook követők

Ha tetszik a blogom és naprakész információkat akarsz olvasni a témában, kérlek, nyomd meg a Tetszik gombot és kövess a Facebookon is!

 

Hirdetés

Címkék

adobe (61) apple (70) asztrofotó (137) bejelentés (27) bemutató (20) blogtalk (62) bluechip (31) canon (281) computer emporium (23) d4 (21) d800 (43) dslr (266) e-m5 (27) eos (82) fényképezőgép (618) firmware (141) frissítés (33) fuji (56) fujifilm (166) full frame (23) fun (221) gopro (21) hasselblad (22) iphone (40) kamera (28) kiegészítő (78) kodak (21) kompakt (84) középformátum (20) leica (69) linkajánló (185) m4/3 (186) mars (25) memóriakártya (30) milc (383) nap képe (45) nasa (57) nikkor (42) nikon (359) objektív (354) olympus (260) om-d (46) om d (20) panasonic (142) pen (29) pentax (57) photokina (25) photoshop (41) pletyka (339) polaroid (20) portréfotó (25) promóció (22) samsung (58) sigma (40) sony (157) szabadalom (35) szenzor (41) szoftver (91) tamron (21) tippek és trükkök (21) tudástár (114) vaku (21) vanguard (25) videó (35) x100s (20) Címkefelhő

MLZphoto - a blogról

„Újdonságok a digitális fényképezőgépek világából - cikkekkel, hírekkel, érdekességekkel. Asztrofotózás, gyermekfotózás, tárgyfotó, portrék, pletykák és tények a terítéken.” - A bloghoz tartozó Flickr oldal itt található.


Miklósi László - a szerző

Naptár

április 2014
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Pontosan ma 24 évvel ezelőtt, azaz 1990. április 24-én lőtték fel az űrbe a Hubble Űrtávcsövet a Kennedy Űrközpontból, aminek köszönhetően rengeteg szebbnél szebb felvételt kaptunk a világegyetemről. Hordozórakétaként a Discovery űrsikló szerepelt, amely az STS-31 számú repülés kapcsán engedte szabadjára az „Égi Szemet”. Az 569 kilométeres pályamagasságban keringő műhold várható élettartama 28 év, tehát még elvileg 4 évig szolgálja a kutatók és tudósok óhajait.

1280px-Hubble_01.jpgA Hubble Space Telescope (HST) (Kép forrása: wikipedia.org)

A Földet 96 percenként megkerülő Hubble Space Telescope (HST) közeli infravörös, látható és ultraibolya fénytartományban dolgozik, nevét Edwin Hubble csillagász után kapta. A HST fő műszere egy 2,4 méteres Ritchey-Chrétien katadioptrikus távcső, ami négy műszerbe továbbítja a fényt. A HST története sajnos nem volt felhőtlen: eddigi pályafutása során többször kellett javítani (pl. giroszkóp-hibákkal, korrekciós lencsével stb.), így az első nagyjavításra már 1993 decemberében kellett sort keríteni (STS-61 küldetés). Azóta még további négy javításon/fejlesztésen esett át az eszköz, melyeknek köszönhetően rengeteg lélegzetelállító fotót kaptunk cserébe.

1280px-Improvement_in_Hubble_images_after_SMM1.jpgKorrekciós lencse beépítése előtt és után (Kép forrása: wikipedia.org)

Az űrtávcső felépítése (idézet a wikipedia.org szövegéből): „A Hubble űrtávcső egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-Cassegrain főtükörrel rendelkezik. Teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az ultraviolától kezdve a látható tartományon keresztül az infravörösig képes érzékelni a beeső fényt (115–2500 nanométer között). A Napról és a Merkúrról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni, ugyanis az tönkretenné érzékeny műszereit. Hetente 120 Gigabyte adatot állít elő.”

Hasznos linkek rengeteg fotóval és információval:

Hubble Site
Stsci.edu
Spacetelescope.org
Nasa.gov
Sciops.esa.int

Címkék: tudástár esa nasa asztrofotó hst hubble űrtávcső hubble space telescope

Szólj hozzá!

Ezúttal két olyan alsó kategóriás állványhoz volt szerencsém, melyek leginkább nagyobb kompakt, bridge, illetve tükör nélküli rendszerkompakt fényképezőgépekhez ajánlhatóak. A Vanguard Alta CA 203AT és Alta CA 234AT közös pontja, hogy alumíniumból készültek, kicsi a tömegük és fixen rögzített (tehát nem cserélhető) fejegységgel érkeznek. Míg a CA 234AT egy hétköznapi 2D-s fejjel rendelkezik, addig a CA 203AT egy olyan gömbfejet kapott, amely pisztolymarkolatos. Ezt a markolatot ráadásul eltérő mértékben dönthetjük, így bármilyen helyzetben kényelmes kezelést élvezhetünk.

vang_main.jpgkar.gif

A 234AT négy, a 203AT pedig három szekciós lábakkal rendelkezik. Mindkét modellnél a szárakat gyorsrögzítővel lehet tetszőleges hosszban rögzíteni. Ezen gyorsrögzítők előfeszítését a gyártó előre beállította, a felhasználó általi beavatkozásra, finomhangolásra nincs mód. Egyik háromlábnál sem cserélhető a kemény gumiból készített lábrész (például fémtüskékre).

_1010599.jpg_1010582.jpg

További közös vonás, hogy a lábak bő 80 fokban dönthetőek, és a központi szár alsó végén is szabványos állványmenet található, amire igény szerint vagy fényképezőgépet, vagy ellensúlyt tartó kampót csavarhatunk.

_1010576.jpg_1010577.jpg

Mindkét fejegység cseretalpát biztosító nélküli retesz tartja a helyén, ezért fotózás közben óvatosan babráljunk az állványfejekkel, nehogy véletlenül működtessük a retesz karját, mert akkor a fényképezőgépünk akár le is pottyanhat. A fejek cseretalpas része buborékos szintezővel van ellátva és 360 fokban elforgatható, ami a fotómasina sokrétű elforgatását teszi lehetővé.

_1010610.jpg_1010589.jpg

A két kis Vanguard állvány egyelőre annyira új, hogy még a gyártó honlapján sem találni róluk információt. Itthon a bluechip.hu webshopban lesznek majd megvásárolhatók, áruk azonban egyelőre ismeretlen. Ismertető filmem róluk a további termékfotók alatt látható:

_1010617.jpg_1010619.jpg_1010579.jpg

Címkék: cikk bemutató állvány vanguard tripod alta háromláb alta ca 203at alta ca 234at

Szólj hozzá!

Több mint két évvel ezelőtt jelentkezett a gyártó az eredeti Lytro fény-tér fényképezőgépével, amely igen rendhagyó és egyedi működésével próbálta megváltani a világot. Csakúgy mint akkor, az Illum is lehetővé teszi a témán az utólagos fókuszálást, azonban most már nem csak az élességi pontot, hanem a perspektívát is (némileg) áthelyezhetjük!

lytro_illum_02.jpglytro_illum_03.jpg

Az Illumban immár egy 1”-os szenzor található (a korábbi 1/3”-os helyett), amelyre egy konstans f/2 fényértékű zoomobjektív (ekv. 30-250 mm) rajzol. Az újonccal elérhetővé válik a Programautomata, az érzékenység (ISO), a záridő-prioritásos (S) és a teljesen manuális (M) fényképezési mód egyaránt, ráadásul a készülék immár Android OS-t futtat. A hátoldalon egy 4”-os dönthető, érintésérzékeny kijelző kapott helyet, aminek 800 x 480 pixel a felbontása.

lytro_illum_04.jpg

Az Illum „40 Megaray” felbontású, minimum 1/4000 mp-es záridőre képes, a 8-szoros átfogású optikája pedig extrém közeli makró-felvételekre is használható. A 86 x 145 x 166 milliméteres terjedelmű fényképezőgép tömeg 940 gramm. Az Illum várhatóan júliusban kerül a boltok polcaira 1600 dolláros áron (a most előrendelők 100 dolláros kedvezményt és kiterjesztett, 2 éves garanciát kapnak. Korábbi Lytro tulajoknak 200 dolláros árengedményt biztosít a gyártó).

lytro_illum_05.jpg

Az „élő képeket” (living pictures) alkotó masinával egyedi képmegjelenítési igénye miatt valószínűleg ismét nem arat majd mindent elsöprő és átütő sikert a Lytro. Korábban sem a hardverrel volt a gond, hanem a képek megjelenítésével, amihez egyedi szoftverre volt szükség. A gyártó most ezt a helyzetet igyekszik tompítani azzal, hogy a képeket 3D-ben is nézhetjük, akár kisebb animációkat is építhetünk belőlük, de igény szerint kedvenceinket JPEG formátumba is exportálhatjuk, sőt, „integrált munkamenetet” ígérnek az ipari szabványnak tekinthető Adobe Photoshoppal, Lightroommal, illetve az Apple Aperture-ral. Ez azt jelenti, hogy az utófeldolgozás során hozzáférést kapunk a rekeszvezérléshez, a fókuszhoz, a perspektivikus beállításokhoz és „fizikailag is pontos” dőlésvezérléshez (tilt). A végterméket pedig menthetjük JPEG-ként.

Címkék: fényképezőgép lytro fény-tér illum lytro illum

Szólj hozzá!

Az ACT-CL J0102-4915 galaxis-halmaz a feltérképezett űr egyik legnagyobb és legmasszívabb objektuma. Az „El Gordo” néven is ismert, tőlünk 7 milliárd fényévnyire található klaszter 7 millió fényévnyi átmérővel bír; tömege 1 000 000 000 000 000 Napénak felel meg. A lenti felvétel egy kompozit kép, amin az alkotók ötvözték a fény látható spektrumát (Hubble Űrtávcső) az objektum Röntgen-sugárzásával (Chandra Obszervatórium). A rózsaszín terület forró gázokból áll, míg a kék részeket számítógéppel generálták – ez utóbbi a feltételezett sötét anyagot jelképezi. Szinte az összes világos pont egy-egy galaxist képvisel, a rózsaszín és a kék területek eloszlása pedig arra utal, hogy két hatalmas galaxis-klaszter ütközésének folyamatát láthatjuk. (Forrás: apod.nasa.gov)

elgordo_chandrahubble_3600.jpgNézd meg nagy felbontásban is! Katt!

Címkék: nasa hubble asztrofotó chandra el gordo galaxis klaszter

1 komment

Alig van pár hete a piacon a Panasonic-Leica DG Nocticron 42,5 mm F1.2 ASPH. Power O.I.S. objektíve, máris frissítették az alapszoftverét, amely immár az 1.1-es számot viseli. A javítás/frissítés elvileg a képminőséget javítja filmezés közben, magas érzékenységi értékek mellett a Panasonic DMC-GH4 4K-s csodájával. Valószínűleg nem sokakat érint (egyelőre?), de a firmware innen tölthető le.

nocticron.jpg

Címkék: objektív panasonic firmware leica noctricron

Szólj hozzá!

Vyacheslav Mishchenko ukrán fotós hangulatos makró felvételekkel mutatja be a puhatestűek (ok, csigák) magánéletét. Soha nem hittük volna, mennyire érzéki és változatos lehet (látszólag legalábbis) eme apró házas testűek élete; a fotós kitartóan, türelmes munkával kapta lencsevégre, ahogyan a kis lények átverekedik magukat mindennapjaik akadályain, mint például pocsolyákon, ágakon, bokrokon, leveleken, virágokon.. A művész honlapján további érdekes és szép fényképeket láthatunk más témában is. (Forrás: mymodernmet.com)

Címkék: csiga makrofotó csigák élete vyacheslav mishchenko

1 komment

1991-ben a NASA egy módosított Nikon F3 vázat küldött fel az űrbe, amit egy kis Kodak CCD-vel szereltek fel. A Hawkeye II névre keresztelt szerkezet még külső feldolgozó egységgel rendelkezett, ami RS-232 porton keresztül kommunikált a vázzal. Később a Kodak ezt a hibrid technológiát módosítva alkotta meg a DCS rendszerét, amiből az első, kereskedelemben elérhető digitális fényképezőgép lett.

hawkeye2.jpg

Csak hogy legyen némi viszonyítási alapunk, hogy milyen régen is volt mind ez: egy éve érettségiztem, 1991-ben jelent meg a Linux, az Apple kiadta a System 7 rendszert Macintoshra, és a floppy volt a domináns adathordozó médium. Lenti videóban látható a Nikon F3-Kodak Hawkeye II működése és röviden magyarázatot is kapunk a szerkentyű funkcióiról. (Forrás: dpreview.com)

Címkék: nasa kodak nikon dslr f3 hawkeye ii

Szólj hozzá!

Kwon O Chul, egy koreai asztrofotós olyan star lapse filmet tett le elénk az asztalra, amitől nyitva maradt a szám, miközben teljes képernyőre kirakva ámultam, bámultam és csodáltam a természet szépségét és a mesterien összerakott kockákat. Nem akarok többet rizsázni, akit a részletek érdekelnek, az úgyis elolvassa az illető vimeo oldalán – íme, a film:

odyssey.jpg

Címkék: asztrofotó time lapse star lapse kwon o chul

Szólj hozzá!

A Google Camera alkalmazáson belül most már elérhetővé vált az utólagos szelektív élességállítás is. Aki rendelkezik olyan kamerás okostelefonnal vagy táblagéppel, melyen az Android OS 4.4-es (vagy újabb) változata fut, az örülhet, mert immár nincs szüksége külön fényképezőgépre (pl. Lytro), hogy utólag élesíthető képeket lőhessen. Mit jelent ez? Tegyük fel, lencsevégre kapsz egy szép tájképet, amin utólag veszed észre, hogy az előtérbe pont beszökkent egy szép őz, vagy egy kis nyúl (húsvét, ugye, pont rakta a színes tojásokat a fűbe..). Igen ám, de egy hagyományos képen csak a háttér, azaz a táj lesz éles, a nyuszi (vagy a vadászok kedvéért az őz) elmosódva fog megjelenni. No, a Google Camera alkalmazással olyan interaktív képeket készíthetünk, ahol utólag mi magunk dönthetjük el egy csúszka segítségével, hogy a háttér (a táj), vagy az előtér (az állat) legyen éles.

lytro1.jpglytro2.jpg

A Lens Blur különböző algoritmusok alkalmazásával képes arra, hogy akár nagyméretű optikai rendszereket helyettesítsen, melyeknek sokkal nagyobb a rekesznyílásuk, mint az okostelefonba, vagy táblagépbe szerelt kameráé. Ehhez azonban a rendszernek több képet kell készítenie, melyekből az algoritmusok segítségével egy 3D-s modellt hozhat létre. A térbeli modell alapján az alkalmazás majd kiszámítja a téma minden pontjának mélységélességét (távolságát), melyek alapján később utólagosan lehetővé válik az élességi pont kiválasztása. A fotósnak ehhez képalkotáskor csupán egy enyhe felfelé ívelő mozgást kell végrehajtania okostelefonjával/táblagépével. Lenti képen az elmélet működése látható: balra a nyers input fotók egyike, középen a „mélységélességi térkép” (a világosabb terület messzebb, a sötétebbek közelebb vannak), míg jobbra a „késztermék” látható. (Forrás: fstoppers.com)

lytro3.jpg

Címkék: google lytro google camera lens blur szelektív élességi pont

3 komment

A Tripontnak köszönhetően most bárkinek lehetősége van arra, hogy megnézze és kipróbálja a PhaseOne egyik kiváló középformátumú digitális hátfalát, az IQ250-t egy 645 DF+ vázon. A lehetőség április 22-ig áll, csupán egy telefonos előzetes egyeztetésre van szükség hozzá. Érdeklődők hívják a 06-1-808-9888-as telefonszámot, vagy írjanak az info@tripont.hu email-címre.

phase.jpgKattints a nagyobb képhez!

Címkék: phaseone tripont iq250 próbanapok

Szólj hozzá!